Washington D. C.

Látom, már unjátok a szövegelést, de jó hírem van, nézegethettek fotókat!

Elutaztunk kirándulni a keleti partra, először Washington D. C. - be.
A város, illetve lényegében városállam eredetileg négyzet alakúra tervezett területét a szomszédos két állam dobta volna össze, Maryland és Virginia, de Virginia meggondolta magát, és nem adott semmit. Ezért az állam alakja valami ilyesmi:

Washington District of Columbia önmagában nem kifejezetten érdekes, nem testesíti meg az amerikai város sztereotípiáját, pl. nincsenek felhőkarcolók. Inkább minden sarkon sok nagy, egy-kétszáz éves épület van, ezekben kormányhivatalok, esetleg múzeumok.

Mi rövid látogatásunk alatt sok ismert helyet próbáltunk megnézni, van, amit kívülről, van, amit belülről.

A legérdekesebb a National Air and Space Museum volt az összes látnivaló közül. Annyi minden űrrepüléses igazi dolog volt benne, hogy csak csuda. Elsősorban Apolló program. Pl. kiállítottak egy olyan holdkompot, amivel Armstrongék a Holdra szálltak. Hihetetlen belegondolni, hogy ez volt a legalkalmasabb jármű, stílusában gyakorlatilag úgy néz ki, mint amit az ember valamiféle farsangi jelmeznek csinálna, alufóliából. Mondjuk annál azért jóval nagyobb, mint amit egy gyerekre rápakolnék... Megcsodáltuk a Wright testvérek repülőgépét is.

Itt láttam az egyik - ha lehet ilyet mondani - legszebb emlékművet a világon, ezt a Vietnámban harcolt katonáknak állították. Nagyon egyszerű, de mégis kifejező.

Ami csalódást okozott, az az egyik leghíresebb turista látványosság, az úgynevezett National Mall (a Washington emlékműtől a Capitol-ig tartó hatalmas park) viszonylagos elhanyagoltsága: gondozatlan pázsit, irtó hepehupás burkolt és burkolatlan járdák, ösvények. Mégis csak ez a főváros, nem?

Sebaj, majd legközelebb jobban megrázatjuk Lolával a Fehér Ház kerítését, és előadjuk a panaszunkat.