CP+ 2011

Két hete egy konferenciára utaztam Japánba, és volt előtte másfél szabad napom, így elindultam Yokohama belvárosában valami random irányban. Rossz idő volt, de mindenféle plázák és csarnokok voltak a környéken, a Minato Mirai 21-en. Szombat reggel lévén minden üres volt. Egyszercsak, számomra meglepetésszerűen egyre nagyobb tömeg alakult ki, és mindenki egy irányba fejlődött, nyilván én a nyomukban. Mint aztán megtudtam, a közelben lévő óriási Pacifico Yokohama csarnokban rendezték a háromnapos CP+ 2011, azaz Camera and Photo Imaging Show (http://www.cpplus.jp/en/) bemutatót, ahol a legnagyobb fényképező-, videókamera-, és kellékgyártók bemutatták újdonságaikat. Nem néztem utána ez-e a témában a legnagyobb bemutató a világon, de sokkal nagyobb nem tud lenni. Aznap több mint 15000 látogatója volt a bemutató csarnoknak, amit úgy kell elképzelni mintha egy teljes IKEÁ-nyi területet oszlopok nélkül egybenyitnánk. A bejáratnál majdnem lepattantam, mert többszáz fős sor állt, és előzetesen is lehetett regisztrálni. Végül pár perc alatt könnyen bejutottam, csak be kellett ikszelnem, hogy európai középkorú férfi vagyok, és kaptam visitor kártyát a nyakamba. Felsorakoztak az ismert nagy gyártók, Canon, Nikon, Sony, Epson, Olympus, JVC, Hasselblad, Sigma, satöbbi. De hatalmas standjai voltak a jelentéktelen kellékek gyártóinak is, mint mondjuk az állványokat gyártó Velbonnak.

Nyilván nálam volt a jókora tükörreflexes gépünk, így ahhoz vagyok szokva, hogy mindig nálam van a legnagyobb, sőt, kapom a tekinteteket, hogy ki ez a barom aki két kiló vasat a nyakában lógatva járkál. Itt viszont a sokezer látogató nagyobbik fele elhozta a saját, ennél még nagyobb fényképezőjét, és állandóan fotózott. Mondtam már, hogy a látogatók 99%-a középkorú japán férfi volt? Ennek megfelelően az egész csarnok tele volt feltűnően felöltöztetett hostessekkel, rájuk aggatva az adott cég logója, és így osztották a szórólapokat. És minden ilyen szórólapot osztó hostess körbe volt véve őt fotózó látogatóval, néha 20-30 egyszerre. Pedig szórólapokon kívül nyilván volt más érdekes látnivaló is. Mint például a baloldalt látható fotón a retró Hasselblad CW503, amit akár az edigitalban simán meg lehet rendelni ötmillióért. Vagy a repülőgépeken szokásos kézipoggyász méretet bőven meghaladó Sigma objektív, a jobboldali képen egy csigamenettel állítható állványra gyutacsolva. Ez már akkora, hogy nem ezt rakod rá a vázra, hanem a vázat rakod rá erre.

Voltak mindenféle prezentációk, és egy kukkot sem értettem, de az egész látvány lekötött vagy 2-3 órán át. A többezer fényképezőgéppel kezében járkáló látogató kedvéért mindenféle látványossággal készültek, hogy lehessen min kipróbálni a saját gépet, vagy esetleg a lánccal lekötött mintapéldányokat. A Sony például bmx halfpipe-pal készült, ahol megállás nélkül nyomták az amúgy alacsony sportértékű ugrásokat a bringások. És sok apró (és hatalmas) érdekesség volt, amit élőben még nem nagyon láttam. Volt például tükörreflexes gépre csatolható mikroszkóp és teleszkóp objektív is, meg volt többféle technológiájú 3D kamera és monitor. Akit érdekel még több részlet, nyitottam erre egy külön fotóalbumot: http://picasaweb.google.com/gyuszko2011/201102CP.