Babazuhany

Jó, csak vicceskedek itt magamnak, tulajdonképpen legyen inkább babazápor, ez már közelebb van a valósághoz. Ez egy buli, aminek angolul baby shower a neve. Egy "igyunk előre a medve bőrére" típusú dolog, de miért ne lehetne ilyet is, bulira bármilyen indok megfelel.

Mi kell ehhez? Egy várandós anyuka, ő mindenképp. Ezen kívül egy haver, aki megszervezi, meg sok másik haver, aki elmegy. Az alapötlet az, hogy a barátok gondoskodnak a megszületendő babáról, mindenki visz valamilyen ajándékot, ezeket zúdítja "záporként" a családra.

De mi történik előtte? Ha Jacqueline a fő szervező, akkor mindenképp nagy kajálással indul a dolog, és utána szünetet sem hagyva heves fagyi, süti, stb. tukmálással folytatódik. De ezen kívül azért van pár ilyenkor szokásos vicces tippjáték- pl. mindenki leszakít valamekkora darabot egy WC papír gurigából, akkorát, amekkora szerinte az anyuka haskörfogata. Aztán ezeket összevetjük egyesével a pocakkal, és a legjobban passzoló "szalag" tulajdonosa örül nagyon. De vigyázni kell, mert állítólag legközelebb annak lesz babája, aki ebben a játékban nyer! (Persze, persze.) Amúgy meg pancserok voltunk, mert a legtöbben túl nagy darabot szakítottunk le. Aztán következett a babaétel kóstoló verseny. Volt vagy öt különböző üveg, és meg kellett tippelni, hogy melyik milyen ízű. Gondoltam, ebben profi vagyok, azért elfogyott pár üveg - ugyanebből a márkából - tavaly nálunk. Hát rohadtul nem voltam jó, pl. az almát meg a körtét összekevertem, ilyen hatalmas hibákat vétettem. De lehet, hogy az eredményt a babaételt gyártó cégnek is el kellene küldeni, mert nem én voltam az egyetlen...

Aztán jött az ajándékozás. Valóban ez a fő műsorszám, ez abból is látszott, hogy rengeteg ideig kellett csinálni. Először is, körben ültünk, és minden ajándék kibontásánál az ajándékot adó odaült az ajándékozott mellé, közös fotó és nagy mosolygás ajándékbontás előtt, alatt, közben, egyszóval mindig. De a legröhejesebb az volt, hogy bontások között az ajándékokat egyenként körbe adogattuk, és mindenki mindegyiknél a "hűha", meg "de jó", meg "milyen édi" és hasonlók kombinációit mondogatta. Ilyenek a nők, na. Amúgy meg büszke vagyok magamra, hogy nem a tizedik 50 centis rugdalózót vittük, természetesen már egy gyerekkel is hihetetlen szerteágazó tapasztalatai vannak az embernek. :)

Hogy jó-e ez, van-e értelme, lehet érvelgetni. De ha az ember úgy vár babát, hogy a családja - a férjét kivéve - a földgolyó ellentétes "végében" él (hehe, ebből már biztosan tudjátok, hogy ezt a bejegyzést sem Gyuszkó írta), azért kedves dolog ez a buli, lássuk be. Jó volt, na meg fincsi a búcsúajándékba kapott csoki is. Azt esetleg javasolhatom, hogy ezt a csokizást vezessük be mindenféle buli végére?