Cornell Big Red

Kimentünk a stadionba megnézni, ahogy a Cornell focizik a Colgate ellen.

A Colgate University neve nem hazudik, ugyanis a fogkrémmel közös őse egy bizonyos Bill Colgate. De nekünk ők csak a vendégcsapat, még a becenevüket sem tudom. A Cornell becenevét viszont tudom, Cornell Big Red, és a kabalafigurájuk egy maci. Egy régi fotón látszik is egy kölyökmedve, amint a focipályán pacsizik a játékosokkal. Most csak jelmezes maci volt, bár nem kellett volna messzire menni egy igazi medvéért, ugyanis New York államban több ezer medve él vadon, csak tavaly lőttek vagy nyolcszázat. By the way, őzet tavaly kétszázezret lőttek, de ez sem "segít", egyre többen vannak, állítólag vagy húszmillióan.

A meccs kicsit egyoldalú volt, és magyarázkodhaték, de minek, tény ami tény, kikaptunk 38-22-re, meg sem izzadtak a Fogkrémesek. Pedig ők csak vagy ötven játékossal jöttek, míg a Cornell több mint százzal. De mért is ne magyarázkodjak? Tök igazságtalan volt az egész! A Cornellen nincs sportösztöndíj, a Colgate hallgatóinak pedig nyolcvan százaléka sportösztöndíjas. És a Fogkrémesek eleve két osztállyal feljebb szerepelnek, az egyetemi elsőosztályban, míg a Cornell a harmadosztályban, az Ivy Leagueben. Az Ivy League-et amerikai futballban az NCAA III-ba sorolják, a Fogkrémesek pedig NCAA I. Mellesleg az Ivy League - bár a legtöbb sportágban elmarad az országos élvonaltól - nagyon híres, ugyanis a következő egyetemek játszanak benne: Princeton, Harvard, Yale, Cornell, Brown, Columbia, Dartmouth, UPenn. Két hete a Harvardot verte meg Cambridgeben a Big Red. Jégkorongban az Ivy League az elsőosztályban van, tavaly például egyszer a Cornell a Madison Square Gardenben játszott, ma pedig az USA junior válogatottal 3-3-at. Nem valami könnyű jegyet venni a hazai meccseikre sem, de majd igyekszünk.

Mi maradt meg a mecccsől? Folyton elejtették a labdát, a Fogkrémesek pedig elfutottak vele. A lényeg viszont a körítés volt, mint mindig, ha nem a hazai csapat nyer. Egy durván százötven fős zenekar kísérte a meccset, mind Cornelles egyenruhában. Félidőben a pályán, különben a pálya szélén és a lelátón mászkálva játszottak, himnusz, birodalmi induló, Indiana Jones, ilyesmi. Volt hot-dog. Voltak pom-pom-lányok, vagy ha úgy tetszik, chearleaderek, akik néha háromemeletes piramisba álltak, és onnan a magasból potyogtak le a kevésbé ügyesek. Szerencsére készen állt a pálya szélén a hordágy és a mentőautó, bár valszeg inkább a focistákra gondoltak. Mögöttünk két nyugdíjas néni ült, őket is alig lehetett visszatartani, úgy szurkoltak és/vagy szidták a csapatot. Összehasonlítva a Buffalo Bills meccsével: itt jobb volt az idő, sokkal jobb volt a zenekar, de béna volt a csapat, és nem repült el vadászgép a stadion felett. Illusztrációként néhány fotó és videó:

A csapat:



A zenekar, mely a bemondó szerint a világ legjobb sétáló zenekara:



A chearleaderek két emeletes piramisa: