Gázolás


Tegnap találkoztam egy nyúllal. Amikor megláttam, akkor kb. két méterre volt tőlem, de köztünk volt a kocsink karosszériája, úgyhogy az pontosabban leírja a helyzetet, hogy ekkor szegény a jobb első keréktől csak vagy 30 centire volt. És nem jól mérte fel a helyzetet, tehát nem volt kedve irányt váltani, én meg már hiába fékeztem, elütöttem. Ez persze nem egyedi eset, mert gyakran vannak szőrcsomók az utakon Ithacában, de nekem mégis csak ez az első gázolásom.

Emlékszem, régen nem igazán értettem, hogy lehet az, amikor viccesnek kikiáltott fotók között olyat találtunk, hogy egy személyautó nekiment egy őznek, ami végül ott figyelt a szélvédő közepén. Na, most már értem. Ez bizonyos helyeken egész könnyen előfordulhat az emberrel. Ami segít, hogy itt a városon belül legalább nem halad túl gyorsan kocsival az ember, de az többször megesett így is, hogy csak 5 méterről vettem észre az őzeket. Már én is engedtem át őzet magam előtt az úton, sőt, 4 tagú őzcsaládot is. Eddig mindig lassan haladtak azok az őzek, akiket láttam, sosem ugrándoztak ki az útra, mint a nyulak. Tartsák meg ezt a jó szokásukat.

5 megjegyzés:

Pálma írta...

Ez vicce is és szomorú is egyben:):(

Olgi írta...

Ühüm, igen.

Jó hétvégét neked, puszi!

Névtelen írta...

Olgi, nagyon sajnálom.

Jó hétvégét! puszi

Névtelen írta...

Szegény nyussz.

khmm:
Nyúlpörköltről kérjük a fotókat! :)

Olgi írta...

Csak utólag tudtam meg, hogy meg lehet tartani az elgázolt őzet, meg a nyulat is. Már volt, aki kereste a kocsinkban kifüggesztve a nyúl lábát, ami elvileg szerencsét hoz...