Szépségek

Most, hogy a távirányító-monopólium pár napja rám szállt, tegnap bekapcsoltam a TV-t. Nem volt különösebb célom, csak Lola aludt, a lakás ragyog, én pedig kiolvastam a könyvem, és kivételesen a netről is le tudtam akadni.

Egy este 11 táján babás műsorokat sugárzó adón ragadtam le. Épp gyerek-szépségversenyre készülő családokat mutattak be. Honnan máshonnan, mint Texasból. Na, gondoltam, ennél nagyobb felhajtást úgysem láthatok a témakörben, és nem is csalódtam, az biztos! Sőt, a dolog minden képzeletemet felülmúlta.

Természetesen (illetve tökéletesen természetellenesen) ez manapság nem úgy megy, hogy valaki szép (vagy valakit szépnek gondolnak), kinéznek neki egy versenyt, rádobnak egy ruhát, és megjelenik. A frászt. A dolog sokkal összetettebb. Hatalmas előkészületek folynak, amit elsősorban a jómódban otthon ülő anyukák irányítanak. Hogy néz ez ki extrém esetben?

1. Kellenek ruhák, pontosabban komplett szerkók, több is, mert néhány versenyen több számban (itt szépség, szerkó, tehetség- ami ált. tánc volt) is el kell indulni, ha az ember a fődíjat is meg akarja nyerni! Nyilván a potenciális nyeremény nincs köszönőviszonyban sem a tetemes ruha-, felkészülési-, nevezési-, utazási stb. költségekkel. Pl. egyetlen komplett ruhakollekció ezer dollár. Ugyanakkor persze reklámok, fotók miatt adott esetben gyerekként is lehet pénzt keresni, főleg errefelé.

2. Kellenek parókák/póthajak, ezek nélkül az esély nulla. Kivéve a kisfiúk között. A nagy móka az volt az egyik családnál, hogy anya + a 4 éves lánya együtt mosták a fellépéshez elengedhetetlen parókákat. Persze az biztos jó, hogy együtt csinálják, na de hogy pont ezt???

3. De voltak még közös programok, pl. irány együtt a szolárium. A kiscsajt mindenhol lefújták valamilyen speckó ipari barnító spray-vel. Ezután nagy mosolygás és boldogság, egészen addig, amíg a verseny napján sminkesük el nem kezdte sminkelni a kiscsajt, a kislánynak viszont nagyon égett és izzadt az arca a smink alatt. A műszempilla felragasztása alatt már nagyon kétségbe volt esve. Dehát úgy tűnik, a szépségért van aki már négy évesen is parancsszóra visszafolytja a sírást.

4. Mint az előbb kiderült, nem árt a saját sminkes, esetleg fodrász, aki utazik a családdal a versenyre, és minden versenyszám előtt nekiesik a versenyzőnek. Ez nem kritérium, tapasztaltabb anyukák is próbálkozhatnak a dologgal.

5. Az egyik anyuka vett a kislánynak egy "fogsort". Nem igazit, csak egy műanyag valamit, amit rá lehet húzni az eredetire, tudjátok, mint régen a vámpírfogak. Hogy jobban látszódjon messziről is a rivaldafényben a szép kis mosoly.

6. Ezek persze mind nem elegendők, mert produkció is kell. Ehhez a pózokat, táncokat, bevonulást, integetést, puszidobást is gyakorolni kell, többféle koreográfia, többféle zenére. Van, aki minden nap ezt gyakoroltatja a gyerekkel, hogy szemefénye ne felejtse el. (Ennek ellenére azért elfelejtik, esetleg nem az adott zenére szóló táncot kezdik, vagy nem a zsűri felé adnak elő, hanem hátrafelé:)

Hogy milyen változást lehet elérni külsőleg, arra itt két fotó. Előtte-utána, mint a fogyókúrás szerek esetén, avagy hogy lesz egy átlagos öt éves kislányból szépségkirálynő:


Bár kicsit hihetetlennek tűnik, tényleg ugyanaz a gyerek van mindkét fotón. Tudjátok mi történt vele azon a versenyen, amit láttam? A három kategóriából kettőt megnyert, de a fődíjat ennek ellenére nem ő kapta. Így aztán következett a "soha abba nem hagyom" fajtájú bőgés, hiszen legyőzték. Szegény gyerek. No meg szegény nézőközönség, mert a nyertes is egy nem kevésbé fel/ki/elkészített csajszi lett.

Lehet, hogy itt az a fő mozgatóerő, hogy az anyukák talán még felkészüléssel sem lennének nyerők egy hasonló versenyen? Azért azt bevallották mindannyian, hogy "sose gondolták", hogy ennyire belemélyednek majd ebbe az iparágba. Meg azt, hogy az életben úgyis minden a prezentáción múlik. Talán azért mégsem.