Tenisz

Nem csak az van, hogy teniszezünk, hanem most már kijelenthetem: teniszezni járunk! Ezen a héten ugyanis már négyszer is voltunk. És itt még csak szombat van!

Mióta van kocsink, a Cornell teniszpályáira megyünk. Szerencsére van sok pálya, több helyen is. Közös jellemzőjük: keménypálya nagyon csinos környezetben. [Keménypálya: zöldre festett aszfalt-beton-szerű burkolatú pálya.- A Szerk.] Jók ezek a keménypályák! Tudjátok, miért? Pl. nem kell lehúzni, és eső után hamar száradnak. (Nálunk miért nem terjedt el?) Foglalni sem kell, eddig még mindig találtunk szabad pályát. Igaz, most nincs szorgalmi időszak, ezért nem versengünk az egyetemi tesiórák résztvevőivel.

Valami titokzatos oknál fogva már kispályán is tudok játszani, és nagyon is egyre jobban. Persze a mozdulataim technikai szemmel nézve elég érdekesek, nem engem fényképezve készítenek majd edzői könyvet (hanem helyettem többek között Pálmát filmezve DVD-t), de én jól érzem magam, és ez a lényeg, nem?

Órákon át azért nem szoktunk játszani. Ennek több oka is van. Egyrészt - és most magamból indulok ki - elég hamar el lehet benne fáradni. Másrészt mostanában itt borzasztóan meleg, füllesztően párás az idő, gyakorlatilag késő estig, ez is segít azt a képzetet kelteni az emberben, hogy a "sok" mozgástól izzadt le. Néha azért hagyjuk abba a teniszt, mert elkezd esni az eső. Néha pedig Lola unja meg a dolgot.

De ma ügyes volt. Itt is megnézhetitek, hogy mennyire!