Személygépkocsi-biztosítás, véletlenszerűen

Ma random algoritmusokkal foglalkoztam, két különbözővel is: az egyikkel a Kleinberg-Tardos cikkben találkoztam a munkahelyemen, a másikkal pedig egy biztosítónál, amikor egy személygépkocsi-biztosítást kötöttem.

Biztosítás nélkül nem regisztrálhatjuk a kiszemelt Saabot, s ezért bementem az Allstate biztosítótársaság helyi irodájába. Nekik az tetszene, ha lenne egy amerikai jogsim, és már régóta balesetmentesen vezetnék Amerikában -- esetemben ezek nem teljesülnek. A törvény viszont előírja, hogy a biztosítók kötelesek velem is foglalkozni, mégpedig egy random algoritmus szerint, mely megmondja, én kinek legyek az ügyfele.

Mindent aláírtunk, és kaptam egy vonalkódos-pecsétes papírt miszerint biztosított vagyok. Ez a papír éppen csak azt nem tartalmazza, hogy ki a biztosítóm -- direkt rákérdeztem, de ő sem tudta -- majd csak akkor derül ki, ha bedobják a kártyát a postaládánkba. Tehát egy konkrét társaság lesz a biztosítóm, de hogy melyik, azt a következő random szabály dönti el: A New York államban illetékes társaságok közül kapok egy biztosítót, véletlenszerűen, méghozzá a biztosítók piaci részesedésének arányában. Így a nagyobb társaságokat nagyobb valószínűséggel dobja ki a gép, s előfordulhat, hogy az Allstate lesz a biztosítóm, de az csupán a véletlen műve lenne.

Elképzeltem, ahogy ez a törvényi helyzet előállt. A tárgyaláson az állam noszogatja a biztosítókat, hogy na, na, melyikőtök akar biztosítást kötni az idegenekkel? A biztosítók egymásra mutogatnak, hogy ó, ne má én, inkább ő. Végül az állam előáll ezzel az idétlen, de kétségtelenül igazságos random algoritmussal.

Igaz, lehetne amerikai jogsit is szerezni, és akkor köthetnék másféle biztosítást is. De van itt egy bökkenő. Ha van egy magyar jogsim, és szerzek egy amerikait, akkor le kell adnom a magyart, és azt ők bezúzzák. Ez jár egy "non-resident alien"-nek.