Vasárnapi képriport


Egész vasárnap hármasban voltunk, sok vicceset csináltunk.
Először is a közelgő Valéria-nap alkalmából elindultunk cukrászdázni:


Lola leadta a rendelést:


Rendelés ide vagy oda, a süti apáé lett:


Egyedül hintázó nagylányunk van:


Jelentkezzen, aki ezt utánozni tudja!


Na, és ezt nézzétek:


Talicska, hupp


Az az én nagy problémám, hogy Lolával kapcsolatos élményeimet nem könnyű betűkkel leírni, így inkább fotókkal, videókkal próbálkozom. Vizuális típus vagyok, bocs a betűk kedvelőinek.

Lola egyre ügyesebben manőverezik, már nem csak hátrafele, hanem picit előrefele is tud mászni. Ehhez egy rávezető gyakorlatra volt szükség. Hasonfekve ki tudja nyomni magát négykézlábra, és én ekkor meglököm a popsijánál fogva úgy, hogy előrehuppan. Így előrefele tesz meg néhány centit, elérhető távolságba kerül a zsákmány, melyet a szájába tömhet. Gondoltam a gyakorlat százszori ismétlése után felismeri a dolog jelentőségét, de a dolog másként sült el, és már az első után rájött, hogy ez bizony hasznos lehet:



Lola bátor, még azt is hagyja, hogy talicskázzak vele:



És könyveket is forgat a kezében, négyszer:



Ja, és még ezt nézzétek meg! Itt Lola átvállalta az esti mese elmondását:



Bölcsi?!


A házunk előtti teret több anyuka is ideálisnak tartja babalevegőztetésre. Így mivel sokan megfordulnak arra, pár emberrel már mi is szóba elegyedtünk. Azaz van egy nagy dumás csaj, Erika, ő elegyedik szóba minden babakocsissal. Persze elsősorban babás dolgokról beszélgetünk, pl. kívülállók által biztos agyleépülést reprezentáló büfi-pisi-... témakörök. De most Erika számomra új témát hozott fel. Méghozzá a bölcsődét. Konkrétabban: ő volt beiratni a gyerekét a bölcsődébe, mert azt most kell.
Ehhez csak azt kell tudni, hogy az ő gyereke fiatalabb mint Lola, 4 hónapos. Persze, huszonakárhány hetesen lehet vinni a gyereket a bölcsibe, ha jól tudom. De most jön a lényeg: ők azért voltak beiratkozni, hogy legyen a gyerekének hely, ha majd két éves korában, tehát 2009. decemberében vinni akarja.
Kicsit lepadlóztam. Nem 2008. áprilisa van? Szerencsére nem éreztem azt a sürgető vágyat, hogy mi is szaladjunk sorbaállni, beiratkozni, mert nem szándékszom Lolát bölcsibe adni - legalábbis most ezt gondolom.
Ugyanakkor ha ez mégis így van, hogy a bölcsiben vezetnek egy listát, amire ilyen távoli időpontra is be lehet iratkozni, akkor fel vagyok háborodva. Itt valami gáz van. Hallom én innen-onnan, hogy kevés a hely a bölcsikben, meg az ovikban, dehát ez akkor sem oké.
És persze hogy folytatódik a téren hallott történet: legfeljebb nem viszem a gyereket, na bumm. Akkor majd megy más. Mert biztos könnyű leiratkozni, sőt, talán örülnek is neki a bölcsiben, és biztos mindenféle bünti nélkül megy.
Nem, nem, nem! Semmi ilyesmi baromságban nem vagyok hajlandó részt venni, akkor sem, ha valóban így működik a rendszer.
Vagy szerintetek figyeljem a határidőket, mert jövő héten meg kell jelölni azt a három középiskolát, tagozattal együtt, ahova Lola jelentkezni akar majd 2020/2022 táján?

HP


Elkepzelheto, hogy egy HP laptopot veszunk, de most nem errol akarok irni. Hanem hogy miert nem vettem ki magunknak konyvet a konyvtarbol. Azert, mert itthon fel vagyunk szerelkezve, es nagy Harry Potter lazban egunk. Gyuszko a hetedik - tehat utolso - kotet vegen jar, en meg a hatodik elejen. Na jo, mondhatjuk hogy a kozepen. Angolul olvassuk. Nem igen hiszem, hogy a jinx vagy wand szavak nagy hasznomra valnanak a kozeljovoben, igaz, a hetedik konyvhoz meg kellenek, de nem is ez a lenyeg, hanem hogy mindkettonket lekotnek ezek. Masoknak is bejonnek? Timi meg Misi - ti mar olvastatok, ugye?
En a heten kezdtem olvasni a hatodikat, rohamtempoban, mert konyvet tuti nem pakolunk a borondokbe. Foleg nem angol nyelvut. De valahogy gyorsabb vagyok a kitozott celnal.
Gyuszko orult, hogy elkezdtem olvasni a hatost, es kitalalta, hogy akkor beszeljuk meg mindig, ha elolvastam egy fejezetet. Na, ebbol az lett, hogy en mondok par mondatot az aktualis fejezetrol, Gyuszko meg annyit, hogy "Aha". Esetleg pluszban valami sejtelmes arckifejezes. Ilyen jol megdumaljuk, nehogy veletlenul elszolja magat. :) Hasonlo okokbol a hugimmal, Palmaval is csak hummoges ez a tema. Bizony, nem csak Potter nott fel a Hogwartsban / Roxfortban a sorozat alatt, hanem Palma is. A Kardosban.
Megjegyzem, az nem semmi hatas Gyuszkonal, hogy J.K. Rowling letaszitotta a standard szabadidos tevekenysegek elso helyerol a jelenleg Miamiban zajlo ATP Masters teniszverseny kozvetiteset...

Ékezetes beszámoló


Ma Johanna kedvéért ékezetesen írok. Esetleg szóljon, akinek nem szép a bejegyzés, bár több okból sem tervezem, hogy változtatok.
Délután beiratkoztam a hozzánk legközelebb lévő Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár alkönyvtárba. Boráros tér, gyalog kényelmes tempóban 10 perc. A Központi Könyvtári regisztrációm ugyan lejárt idén, de az ottani olvasójegyemet tudom használni. Sőt: nem volt nálam, de nélküle is kölcsönözhettem! Ezeken kellemesen meglepődtem. Meg azon is, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat olyan kedves, hogy szponzorálja a - természetesen állandó kerületi lakos - babázó anyukák könyvtárba járását. Én meg úgy gondoltam, hogy Lola itthoni könyvtárát lendítem fel. Merthogy vannak itthon A4-es méretű gyerekkönyvek, dehát kisebbet akartam. Meg nem harmónika alakban nyíló leporellót, hanem rendesen lapozható leporellót. Találtam is, kisvakondost, meg Lolka és Bolkást. :)
Itthon ömlött Lola szájából a nyál, dehát ez előfordult már mostanában. Az viszont nem, hogy érzem az ujjammal a kis foga barázdáit, és látok egy lyukat az ínyén! Lent a jobb oldalon. Én kb. két és fél hónapja gondolom, hogy jön a foga. De szerintem már akkor el is indult, csak ilyen sok idő mire kibukkan.
Az egyik mai produkciója Lolának a mobiltelefon-piszkálás. Már eddig is figyelmesen nézte a telefont, és próbálta is megfogni, de nem hagytam. Ma viszont épp az ölemben volt Lola, amikor Gyuszkó felhívott. Lolának végre sikerült megérintenie a telefont. Csak egy gombot nyomott meg, természetesen a pirosat. Úgy értékelte, hogy 32 másodperc alatt már tuti minden fontosat megbeszéltünk. :)
Ezen kívül, mivel már egy fél éves nagy lányom van, ma először mentünk levegőzni ülő pozícióba állított babakocsival. Íme (akkora itt a tavasz, hogy még így be kellett öltözni):

Komoly hatása volt a sétának Lolára. Valami olyasmire tippelek, hogy annyira kellett minden porcikájával koncentrálnia a látványra, az új ingerekre, hogy gyakorlatilag lemerevedett. Egy hangja sem volt, meg sem moccant, csak nézett. Kb. fél órán át. Utána itthon meg elkezdett gagyarászni. Lehet, hogy beszámolt a látottakról? Igen, ilyen jó a fantáziám. De szerintetek nem lehet mégis???

Félszülinap


Aprilis elseje van. Ez azt jelenti, hogy Lola hat honapos! Amikor oktober 4-en hazajottunk a korhazbol valahogy ez villant az eszembe, hogy mennyi minden fog tortenni meg addig, mire a kisasszony fel eves lesz. Mert az annyira tavolinak tunt, es gondoltam, addigra biztos tul leszunk a kezdeti nehezsegeken, mert megismerjuk egymast, es "enmarmindenttudnifogokrutinosanyakent" amit most nem. Vegul is reszben valami ilyesmi, reszben pedig nem.
Azota Lolaval osszeismerkedtunk. Igen, minden ujszulottnek van szemelyisege, o egy kedves, nyugodt baba volt mar a korhazban, azota is az. Nezegetjuk a tavalyi fotokat, videokat, de szinte mintha nem is o lenne, annyira sokat nott, annyira sokat fejlodott ez alatt a fel ev alatt. Mi, hogy ilyen lassan mozgatta a kezeit? Osszevissza kovalyogtak a szemei? Ennyire pici volt? Rament ez meg ez a ruha, sot, honapokig hordta? Haton fekve aludt polyaban? Most pedig bujocskazik velem a szobaban -csak nem szol elore- minden iranyban forgolodik, egy perc alatt helyet valtoztat, es bekandikal hozzam a masik szobaba, magyaraz, kifejezetten ugyesen hasznalja a kezeit, nagyokat nevet, fogdossa a labait, majd' leugrik a pelenkazorol, gyumolcsot eszik stb.
Igen, nekem azota valoban sokminden csipobol megy. Pl. pelenkazas (dehat persze, a sokszazadik), oltoztetes, szoptatas (ami messze nem trivialis egy ideig), ilyesmik. De mindig valtozik minden, most pl. a szilardabb kajak bevezetesenek rejtelmeibe vetem bele magam. Szoval egyreszrol rutinos anya vagyok, masreszrol rutinos anya vagyok az "elso felev" temakorben egy gyakorlatilag problemamentes esetet szemlelve. Egyutt tanulunk, bizony.
Hogy ne legyen ilyen uncsi a post, leirom Lola kedvenc dolgait:
- ital: tejcsi (jo, tudom, ezt mas is betippelte volna az elso helyre)
- etel: banan
- jatek: holland zsiraf (amit marcangol egy lenti foton)
- jatek, de amugy testresz: sajat es idegen ujjak
- mondoka: Gyi, te paci
- kep: a pillango az agy felett
- dal: Egy boszorka van
- alvo poz: hason, es egyszerre akar tobb ujjacska is a szajban.
Amit kihagyna, ha lehetne: koromvagas (megertem, dehat nincs mit tenni), es azt uzeni, hogy a doktor neninek is szolhatna valaki, hogy szeles fapalcikaval tobbet senki ne kotorasszon a szajaban, meg o sem. Nem, meg havonta egyszer sem. A tobbi dolgot altalaban elvezi. En is elvezek szinte minden percet vele. Igen, jo lenne mar egyszer vegigaludni egy ejszakat, de igazabol nem lenyeg. Igy is szuperul erzem magam, ha csak ranezek, annyira ugyes, csodaszep babank van!
U.i.: A jobb oldalon a fotoalbum linkre kattintva az elso mappaban talaljatok a Gyuszko altal legizgibbnek talalt marciusi fotoinkat!