Sárkányhajók


Szombaton a Fingerlakes International Dragonboat Festival-ra, azaz a negyedik Fingerlakes Nemzetközi Sárkányhajó versenyre kukkantottunk be/ki, ahol amerikai (USA, Kanada) csapatok több versenyszámban mérettették meg magukat a Fingerlakes kupáért és ranglistapontokért. Ithaca a Fingerlakes gyűjtőnévvel jellemzett hosszúkás alakú tavak közül a leghosszabb, a Cayuga tó partján fekszik. A tavak irtó mélyek, a Cayuga tó néhol 133 méter. A versenyt a tóba vezető egyik folyón rendezték meg. Fotóinkat itt találjátok!

10 megjegyzés:

Timi írta...

OFF
Nézegettem a képeket. Még mindig elöl hordod Lolát? Hány kilós? Mondjuk én Csabit 9 kilóig hordtam elöl, akkor tudtam meg, hogy 7 kiló fölött nagyon nem ajánlatos anyuka érdekében, és annyival edzettebb szerintem te sem vagy nálam.
Jaj, kezdek vérbeli mamami lenni?
ON

Unknown írta...

Olgi erőnléti edzőjeként jelentem, hogy nem fél senkitől, és a vérbeli mamik babaemelgetési bajnokságában a 24 fontos súlyt elsőre felemelte, és A GYŐZELEMÉRT JÖTTÜNK!

Timi írta...

Nem azt kérdezem, hogy most bírja-e, hanem hogy 10 év múlva hogy fogja érezni magát. (Mennyi a 24 font? Én a kábé 9,6 kg-mal a hátamon tornázásban jeleskedtem nemrég.)

Olgi írta...

24 font az 11 kiló. Elől meg hátul is szoktam hordani Lolát, mikor hogy. Elől egyszerűbb. Amúgy meg nem nagy témakör már ez, saját lábon közlekedik a legtöbbet.

Edzettség ügyben asszem most nem tudunk dönteni - de vigyázat, Toldi Kondi bronzérmem van. Egyéniben!

10 év múlva- ne viccelj, ki tudja, kinek milyen nyavalyája lesz akkor, és mitől. Vigyázni pedig sok esetben érdemes.

Ilyen OFF-ON még nem is volt nálunk - mindenféle hozzászólás jöhet!

Timi írta...

Őszintén szólva, amikor én megtudtam, hogy nem szabadna Csabit elöl hordanom, mert rossz lesz nekem, akkor hetekig tényleg éreztem, hogy valami baromira nincs rendben a gátrendszeremmel, tényleg fájt a hasam. Most, hogy háton hordom egy jó ideje, már nem fáj. Szóval pszichológia is van benne bőven! :D
Én nagyon-nagyon szeretem Csabit hordozni. Rossz, hogy elöl ölelgetni már nem tudom, de csípőn még az is megy, és a háti hordozást is teljesen megszoktam. Saját lábon is közlekedhetne persze, ha arra jönne, amerre én akarom - de ez persze a legritkább esetben van így. Viszont ő is szeret a hátamon lenni, ha meg nyűgösködik, akkor nagy amplitúdójú hitáztatásba kezdek, és akkor jó. Egyébként ma tök sokat nem voltunk itthon, és egy órát aludt napközben a hátamon, és azt úúúúúgy szeretem!!!!!!! :)

Szonja írta...

A baba-mama témához nem tudok hozzászólni, de a sárkányhajó verseny nagyon jó program! Tavasszal én is voltam Győrben ilyen versenyen az anyukámnak szurkolni. :-) Puszi!

Olgi írta...

Aha, emlékszem!

Timi írta...

Tegnap este beszélgettünk Zsuzskáékkal, és szóba került, hogy kinél milyen blog kommentek vannak. És tök lelkiismeret-furdalásom lett, hogy én itt kötekszem. Szóval, na... izé... Hát csak...
Jól van na, tudom, hogy nem sértődtök meg rám! (Legalábbis nyugtatgatom magam.)

soundria írta...

OFF-hoz:
Ó jaj, annyi minden nem jó az embernek, azok közül a legjobb az elöl-cipelés valszeg. :)

Olgi írta...

Timinek: nyugi...